Egy kis biológia....

A Szavannai Arany Puli jellemzői:

Alfajai:

• Az Emos Festett Puli: Ezt a fajt arról ismerjük fel, h állandóan sír, feketére van festve, általában hanyagul és No Chemical Romance-et hallgat. Szóval az emo - arany puli, aki éppen, az alaphelyzetben is mondja, hogy "nyiff - nyiff - nyiff".
• Arany Puli jr.: Arany Puli Junior pedig kedveli a break dance-et művelni négy lábacskáján és Emo Arany Puli nővérét követni ide-oda.

Ismeretes, hogy Arany Puli nem jön ki hosszútávon fajtársaival, de leküzdhetetlen vágyat érez, a szénfekete bundájú, meglepően ritka és tökéletes fekete párducok iránt és sokan rossz szemmel nézik az állatvilágban is mikor az Arany Puli és a Fekete Párduc párzási időszakát éli. Az Arany Puli és a Fekete Párduc párzási szertartásra egyedülálló az állatvilágban: vad, szenvedélyes és kegyelmet nem ismerő, primitív egyesülésről van szó, szó szerinti állatias szexről.

Ez a két faj előszeretettel társul a Vörös Rókával és egy ismeretlen fajjal, amit eddig nem sikerült a tudósoknak meghatározni, de bizonyos, hogy az Arany Puli, Fekete Párduc és a Vörös Róka csak 16 évet képes együtt élni vele. Ez után eme faj általában születése napján otthagyja a csapatott, hogy boldoguljanak nélküle. A falka sorsa kérdéses, hisz eme ismeretlen faj olyan komplex és kifinomult tudással rendelkezik, amivel a többiek nem, de a Fekete Párduc és az Arany Puli alkalmazkodóképessége révén átvészelhetik ezt az időszakot. A Vörös Róka általában nem jó semmire, de a Puli és a Párduc megtűri őt, hisz a nagyobb ragadozóknak akkor van kit odalökni. Az erősebb marad életben elv eredményesen működik. Míg az ismeretlen faj félig-meddig eltűnik a szavannák süllyesztőjében, addig egykori társai tovább küzdenek az életben maradásért.

Azért az ismeretlen faj boldogsága garantált, mert ugyan senki nem érti őt, ő viszont állítja, hogy azt csinálja, amit szeret, és nem akar senkivel sem újra társulni. Esetleg a 16 év letelte után egy vadászat erejéig újra visszatér régi társaihoz, de nincs köztük maradása. Ez is azt mutatja, hogy az ismeretlen faj lojális, életre választ magának falkát, és ha valami miatt a falkája meggyengül és elhagyja, nem képes újat alapítani vagy választani helyette

A Vörös Róka általában csendes, visszahúzódó lény, aki nem szól bele sokat a Puli és a Párduc vadászati és falkavezetési technikáiba, viszont mindig ott legyeskedik a két erősebb társa körül. A Puli és a Párduc együttesen vezetik a falkát, ők az alfapár, habár nem nemzőképesek, párzani az év minden szakaszában tudnak. Dominanciájuk sohasem eldöntött és ez újabb és újabb parázsló vitát szíthat köztük, amit rendre más nyer meg. A Párduc hiú és sértődékeny lény, büszke tökéletességére és szépségére, míg a Puli a csendes vezető, nem törődik annyit aranyszínű bundája ápolásával habár szívesen gyönyörködik párja szépségében, amit a Párduc el is vár tőle a tökéletes engedelmességgel együtt. A Puli hagyja, hogy a Párduc azt higgye, ő a vezető, hisz tudja, hogy ez létkérdés társa számára, és a háttérből irányít, kerüli a konfliktusokat, de a Párduc rátartisága miatt elkerülhetetlenek a fent említett nem egységesen megnyert viták kialakulása.


(Ez van, mikor Zsóból és belőlem ömlik a hülyeség.)

ugh

engem egyszer egy fanfiction fog megölni.

Kicsit más, de...

Nem gondolat, nem fanfiction, de szerintem fontos. (Főleg nekem, aki nagy környezetvédő :D):

Írásidő

Időhiány - törölve.

Import

saját blogomba írtam, de abszolút ide kapcsolódik



a második életemben francia lány vagyok. mézszőke haj, zöld szemek, nem túl magas, isteni lábakkal. divatcégem van barátnőmmel Londonban. a sorbonne művészeti karán végeztem, munkamániás vagyok, és remek a humorom. egy csodásan izgalmas kapcsolat veszi kezdetét éppen az életemben. kaland lesz-e vagy a legigazibb szerelem? bonyodalmak, függőségi szexualitás, határok feszegetése, idill és lélekrugdosás vár rám, önvalóm alapjainak megrendülése.

meg középkorú férfi is vagyok, hihetetlen karrierjének még mindig a csúcsán, emberként azonban egyedül. szokott emberi és férfigyarlóságaim tudatában, ravaszon, önelégültségem melletti bizonytalanságaimban olykor őrlődve, igazi strange personality.

nem, nem kapott el a virtuális valóság, nyugalom.

írok.
fanfiction. elismerés nélkül való műfaj, de nem bánom, mert a kognitív élvezetek egyik netovábbja számomra jelenleg. és igazi írás. interperszonális dinamikával, mert szerzőtárssal írunk, és ötleteink ide-oda pattogó pingponglabdája (hangeffekt: Depeche Mode: Pipeline) olyan különleges, meglepetésekkel teli várakozással telíti a folyamatot, ami egyedül nem születne meg. a klasszikus szinergia-jelenség, amikor a részek összege nagyobb, mint puszta összeadás, avagy a kettő meg kettő egyenlő hat tipikus esete. fantasztikusan izgalmas tudni a történet nagy vonalát, ugyanakkor várni szerzőtársam válaszreakcióját, amiben mindig van valami, amire én nem is gondoltam volna.
és testi-lelki reakciók mindeközben.
a pszichológia vizuális imaginatív szinkronnak hívja a jelenséget azt hiszem, amikor két ember egymástól függetlenül ugyanazt a képet vizualizálja a képzeletében. írunk, közben bekérdezem: látod??? és jön a válasz: tisztábban mint a monitort!!! látom a fényeket, hallom az utcák zaját vagy épp a park avarának ropogását, illatát is érzem, ahogy a kihalt tervezőszobában való munka grafitszagát is.
és az érintések. mert a fanfiction továbbra is egy erotikus műfaj. a lassú feszültség vagy éppen a kapkodó vágy ugyanúgy születik meg a testemben, mint a valóság, hiszen mindent az agy irányít, és ami ott megszületik, az létező érzékletet képes generálni-befolyásolni.

és a figurák. mozgatni őket, élni az életüket, érezni érzéseiket, tudni ízlésüket - a teremtés isteni jellegétől kölcsönzött hatalom.

az élvezet mellett pedig felvillan pragmatizmusom urbánus LED-fénye: egy lépés innen az elismerhető irodalom: novella, elbeszélés, regény.


a legélvezetesebb ujjgyakorlat ez és több annál.

indulatáttétel

írunk. a jelenet feszültsége, a karakterem dühe igazi dühvé válik bennem. forrok az indulattól, valakit meg tudnék ütni, igazán, igazán mérges vagyok, frusztrált, zavarodott. az vagyok, akit írok. brutális élmény. most tényleg a sírás határán állok. hihetetlen érzés, hihetetlen.

Hogy is van ez?

Nos, mint kedves írótársnőm említette már ez az blog fanfictionoket fog tartalmazni. Mielőtt belevágnánk a postolásba egy keveset hadd meséljek erről a "műfajról". Kezdjük a szóval: Fanfiction.

fan = rajongó
fiction = fikció, kitalált dolog

Ebből látható, hogy a fanfiction a fanok által kreált fikció műfaja. Alkategóriában tulajdonképpen csak a slash-t különböztetik meg, egyébként korhatár szerint vannak becímkézve a történetek. Tulajdonképp a fickek családfája a következőképp nézz ki: egyszerű történet vagy szexuális tartalmú. Szexuális tartalmon belül: normál fick és slash, ezen belül a korhatárok és a tartalom, illetve a tartalom műfaja szerinti felosztások: dráma, vicces, tartalmaz - e durvább jeleneteket, BDSM, féri egy nővel, férfi két nővel, nő két férfivel és társai.

A normál kategóriát gondolom nem kell magyaráznom, adott egy pár, esetleg egy háromszög és egymásra találásuk története szexuális elemekkel vagy anélkül.

A slash azonban csakis szexuális tartalmú fick, történetében általában két férfi szerepel. Az FF műfaja valljuk meg, elég kényes, eleve fanfiction és, mint ilyen híres emberekről, zenészekről, sorozatok/filmek szereplőiről szólnak, emiatt sokan nem veszik komolyan ezeket az alkotásokat, pedig véleményem szerint igenis hasznos dolog, ha egy 14 - 16 éves az írással próbálkozik. De visszatérve a fő témához: a "kényesség" másik részét még az adja, hogyha az illető ifjú író szexuális tartalmú ficket ír, aminek több hátulütője is van, de ha jól sikerül, akkor nagyon élvezetes olvasni. Ezt fűszerezzük meg a slash-el. Ugye, hogy nem is olyan könnyű? Szóval, a slash, azzal ellentétben, amit egy felületes szemlélő gondolhat nem két meleg pasiról és az undorító szokásaikról szólnak. Írtam és olvastam is már slash-t, nem is egyet és bizton állíthatom, hogy a slash írók olyan erkölcsi kérdésekre mennek rá fickjeikben, mint lehet - e szerelem két férfi közt, ezt a külvilág mennyire ítéli el és mik a lehetőségeik az életükben és a magánéletükben. Érdekes módon, mindegyik slash azon alapul, hogy az ilyen párkapcsolatok nem kerülnek nyilvánosságra.

A fickekkel kapcsolatban felmerülhet egy kérdés a külvilág és a szülők számára:

Hasznos - e a fickírás?

Az elmondottak alapján a fanfiction-ok haszontalan, komolytalan műfajnak tetszhetnek, mégis azt mondom, hogy van haszna. Dolgoztatja az agyat, rengeteget javít a szókincsen és a helyesíráson, finomodik a leírás képessége, ahogy próbálja az ifjú író szemléltetni azt, amit elképzelt. Igen, a rajongás egy formája, és a rajong más, mint olyan, gyerekesnek titulálható. A fickírást azért választják sokan, mert nem kell az összes karakter kidolgozásával foglalkozni, a főhős (a híres ember) egy létező személy, élettörténettel, névvel, mutatott személyiségjegyekkel. Ezt használja fel az ifjú titán a történetében és máris egy jókora adag időigényes munkától szabadult meg, azaz: a főszereplő karakter aprólékos kidolgozásától. Megjegyzendő, hogy igen, az igazi íróban benne van a képesség, hogy újat tud alkotni, legyen az karakter, történet vagy egy új világ. De a fickírók nem teljes értékű írók, írópalánták, akik eldönthetik, hogy feljebb akarnak és tudnak - e lépni vagy nem és idővel abbahagyják az írást. A fictionok az írás örömével ismertetik meg a művelőjüket, nem többel, nem kevesebbel. Kirándulás a képzelet világába, újra és újra megkreálni a főhős személyiségét, új karaktereket kidolgozni mellé, új történeteket lepörgetni.

Ez a blog ezzel a műfajjal és művekkel foglalkozik. Nem vetjük meg a slasht és minden esetben csak és kizárólag szexuális tartalmú novellák/kisregények kerülnek fel (mert ezt szeretjük XD). A mi választott főhőseink a Depeche Mode két tagja, David Gahan és Martin Gore. Ha le tudod vetkőzni az "ez hülyeség és felesleges meg gyerekes!" ellenérzéseidet, esetleg író vagy, vagy csak sima olvasó, szeretettel várunk olvasóink körében, hogy velünk együtt szárnyalj egy alkotott és írott világban.